Édes őszi eső, Csacsogva hogy szalad, Zord fellegek alatt. Míg száz kedves nesz, Füledbe búsan szól, Ahogy a földre csap.   Egyre csak muzsikál Sorsunk dallamán, Mulandó égi had. Eltört idő, arcán Boldog mosoly, pihen, Ázott és álmatag.   A lét ablakán…

Tavaly május elsejére, Reggel a nap ébren érve, Hűs levegőt fújt elmémre, Ruhájának melegébe. Boldog lázban keltem útra, Rám mutatott sorsnak ujja. Túlvilági álom bálon, Ketten voltunk a világon. Kerge idő volt a társunk, Sehol sem volt maradásunk. Csillag kacag,…